Valamiért felkelünk reggel, elkezdünk intézni, kitalálni, megalkotni, egyeztetni. Hogy mi a feladat, viszonylag pontosan tudjuk. Hogy miként fogjuk ellátni, bizonyos rutin után ezt is nagyjából sejtjük. De hogy miért is csináljuk napról napra ezt az egészet, már jóval nehezebb megmondani.
Egy több kérdést is felvető, új kutatás szerint a házasságban élők jobb életesélyekkel számolhatnak.
Ne akarjunk megszabadulni a szorongásainktól, inkább tanuljunk meg használni őket, mert ez az egészséges „működésmód” – hangsúlyozták a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi estjének vendégei. Faludi Viktória és Szondy Máté pszichológusok egyebek mellett arról beszélgettek, mi tesz minket igazán boldoggá, és hogyan tudjuk eldönteni, mire vágyunk valójában.
Az alvásidő családonként változhat, amit nem csak a családtagok alvási stílusa határozhat meg. Mire kell figyelni, ha eltérőek az igények, és hogyan juthat hozzá mindenki a számára elegendő pihenéshez?
Ez a fajta „zenei képzés” jóval több mint zene.
Szakemberként gyakran szembesülök azzal, mekkora fájdalmat jelent, ha valaki értelmetlennek éli meg az életét, ha képtelen megfogalmazni, miért érdemes felkelnie nap mit nap. De mi ennek az oka, és hogyan lehet segíteni?
Az e technikával élők máshogy reagálnak a negatív érzelmekre.
„Sokszor nem tudjuk kontrollálni, hogy a vágyaink teljesüljenek, ezzel is szembe kell néznünk, de legtöbbször nagyon sok mindent megtehetünk értük” – mondja Faludi Viktória pszichológus, akivel közelgő szalonestje előtt legbensőbb vágyaink, motivációink megtalálásáról beszélgettünk. Öt kérdés – öt válasz.
A dán gyereknevelés hat alappillérre épül, aminek néhány titkát el is árulta Iben Dissing Sandahl dán pszichoterapeuta, a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi estjének egyik előadója. A Vekerdy Tamás pszichológussal közösen tartott beszélgetésen szó esett arról is, mit és hogyan játsszon a gyerek, és kell-e félnie a szülőknek az okostelefonoktól.
„Sokszor nem könnyű szétválasztani a külső és belső motivációt, mert egy idő után elkezdjük belsővé tenni a külső célokat” – mondja Szondy Máté pszichológus, akivel közelgő szalonestje előtt legbensőbb vágyaink, motivációink megtalálásáról beszélgettünk. Öt kérdés – öt válasz.
Nyitottság az újra: a kutatások szerint az alkotó képzeletnek az tesz jót, ha semmire sem koncentrálunk, mert ilyenkor a gondolkodásunk rugalmasabbá válik, egymástól látszólag távoli képzeteket engedünk egymás mellé. De milyen helyzetekben csókol meg minket a múzsa?
Végre nem csak a rossz oldaláról beszélhetünk.
A haldokló kapcsolatoknak van egy végső pontjuk, amikortól kimondhatjuk, hogy tényleg vége. Hozzászokni a gondolathoz hosszabb folyamat. Az új helyzethez alkalmazkodás nélkülözhetetlen az egészséges pszichéhez és a következő kapcsolathoz.
Nemrég jelent meg a Gyereknevelés dán módra című könyv, melynek Vekerdy Tamás pszichológus írta az utószavát. A szövegből szemezgettünk.
Amikor a játszma elindul, mindkét fél azt hiszi, nyerhet, de egymás gyenge pontját megtalálva a végén mindig vesztesként kerül ki belőle minden résztvevő. Hogyan jöjjünk ki a játszmából, ha a párunk sosem segít, hárítja a felelősséget, és nekünk elegünk van?
A boldog és kiegyensúlyozott gyerek nevelése a szülők otthonról hozott – jó és rossz – mintáinak a feltérképezésével kezdődik – hangsúlyozza Iben Dissing Sandahl dán pszichoterapeuta. A Gyereknevelés dán módra című kötet társszerzőjével közelgő szalonestje előtt beszélgettünk a skandináv módszer titkairól. 5 kérdés – 5 válasz.
A lelki fejlődés a belső, álomszerű állapotból indul és a külső valóság megtapasztalásáig tart. Ehhez azonban szükségünk van másokra, akik segítenek a kettőt megkülönböztetni.
Hogyan találhatunk rá belső nyugalmunkra, miként küzdhetünk meg a stresszel és szorongással?
Ha az életben meghozott döntési dilemmáinkat fontosság szempontjából kellene rangsorolni, a csúcson természetesen ott áll az „elköteleződjek-e valaki mellett?”. Igen válasz esetén jön a „jó, de ki legyen az?” problematikája, ami után már tényleg csak a „mikor” kérdése marad hátra. Csak?!
Tudjuk, kik vagyunk, és mit miért teszünk. A körülöttünk élőknél jobban ismerjük magunkat. Ez csak néhány, általánosan elfogadott állítás, amelyeket a pszichológusok az utóbbi időben látványosan cáfoltak.
